Nem működő betéti társaság nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Kellett volna a nyugdíjazás után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha a cég 2007 februárja óta nem működik, mert a beltag balesetet szenvedett, és betegállományban volt egészen a 2009. november 1-jei nyugdíjazásáig? A társaság szeretné megkezdeni a végelszámolást.
Részlet a válaszából: […]  A társas vállalkozás tagja után 2012-ig járulékfizetésikötelezettség kizárólag abban az esetben merült fel, ha a tag a társaságtevékenységének gyakorlásában ténylegesen és személyesen közreműködött (Tbj-tv.4. § d/1. pont). A 2012-től hatályos új szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...illetve nemzetközi egyezményalkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogúöregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Tekintettelarra, hogy az USA szabályai szerint megállapított és folyósított nyugdíj nemfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadójuk munkaadói járulékot, és ellátásként isjogosultak lehetnek munkanélküli-járadékra.2. Aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantságinyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. A Tbj-tv. szerint ugyanis asaját jogú nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas ügyvezető kiegészítő tevékenységűtársas vállalkozóként történő minősítését, ezáltal utána az 5 százalékosbaleseti járulék fizetését nem kifogásol(hat)ja. E sorok írójának véleményeegyébként az, hogy a vonatkozó jogszabályok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.