Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...vált. A felfedezésére okot adó körülmény lehet pl. tartózkodási engedély kérésekor, bérleménybe történő bejelentkezésnél vagy baleset miatti egészségügyi ellátás igénybevételekor. Ilyenkor a munkáltatónak – akár visszamenőlegesen is – meg kell vizsgálnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Társadalombiztosítási ellenőrzés által feltárt hiányosság kamata, közterhei

Kérdés: Milyen kamatot kell felszámítani abban az esetben, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés hiányosságot tárt fel, amelynek megtörtént a javítása? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőhely (vagy az egészségbiztosítási szerv, de ebben az esetben nyilvánvalóan nem erről van szó) a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Dohánybolt munkavállalóira vonatkozó szabályok

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján vagyb) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá egészséget vagy közvetett fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az érintett munkavállaló munkaidőben, munkavégzésselösszefüggésben személyi sérüléssel nem járó közlekedési balesetet szenvedett,amely közlekedési baleset, figyelemmel az egészségkárosodás hiányára, nemminősül munkabalesetnek, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés

Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Ez utóbbiak körébe tartozik például, aki– táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,rehabilitációs járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei

Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
Részlet a válaszából: […] ...III. fejezetében foglaltszabályokat kell alkalmazni, – a nem megállapodás alapján befizetett sajáttársadalombiztosítási járulék, baleseti járulék; – a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételekbiztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem eho-ja

Kérdés: A teljes bevétel, vagy csak az egymillió forint feletti rész után kell megfizetni a négyszázalékos mértékű eho-t az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...augusztus 31-éig a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése alapján fizetendő 11százalék egészségbiztosítási járulék és 5 százalék baleseti járulék), valamintaz általa megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri ahozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személynek a gyermekgondozási segély után. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] ...az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] Az 1999-ben és a jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
2