1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...majd ennek összegét azigénylő döntése alapján átutalták a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerszámára, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kellmegállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Nők részére járó kedvezményes nyugdíj

Kérdés: A kilépés melyik formáját kell választani, és jár-e felmentési idő abban az esetben, ha a munkavállaló igénybe kívánja venni a nők részére járó korkedvezményes nyugdíjat? Hogyan igazolható a GYES időszaka a szolgálati idő beszámításához?
Részlet a válaszából: […] ...vagyf) korengedményes nyugdíjban, vagyg) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esőnyugellátásban, illetőlegh) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjbanrészesül. A munkavállaló akkor minősül nyugellátásbanrészesülőnek, amikor a nyugellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Közalkalmazott felmentési ideje

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...vagyf) korengedményes nyugdíjban, vagyg) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá esőnyugellátásban, illetőlegh) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjbanrészesül.A közalkalmazott akkor részesül a b)-h) pontokban felsoroltnyugellátásban, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor: nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, tehát tényleges kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége viszont nincs, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.