15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 15 Rendszeres pénzellátás
Kérdés: Rendszeres pénzellátásnak minősül annak a munkavállalónak a munkabére, aki komplex felülvizsgálaton "D" kategóriába került, és rokkantsági ellátást állapítottak meg számára? A munkavállaló szeretne ismét dolgozni, de az ellátást megállapító határozat szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül.
3. cikk / 15 Munkavégzés rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: Kell bejelentést tennie a rehabilitációs hatósághoz egy rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, ha az ellátás mellett dolgozik?
4. cikk / 15 Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása
Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
5. cikk / 15 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
6. cikk / 15 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
7. cikk / 15 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
8. cikk / 15 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
9. cikk / 15 Kisadózó vállalkozó jogállásának elbírálása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a kisadózó vállalkozónak a jogállását, aki eddig nem minősült főállásúnak, és a hónap közepén megszűnik a munkaviszonya, de a hó végéig még táppénzben részesül? Fizetheti erre a hónapra a 25 000 forintos tételes adót, vagy már az 50 000 forintot kell megfizetnie?
10. cikk / 15 Felmondási tilalom ikergyermekek esetén
Kérdés: Ikergyermekek esetében is csak a gyermekek hároméves koráig tart-e a felmondási tilalom abban az esetben, ha a GYES-t a gyermekek tankötelessé válásáig folyósítják és az ellátás ideje alatt nem történik munkavégzés? Visszahívhatja-e a munkáltató ebben az esetben a munkavállalót dolgozni, vagy csak a GYES lejártát követően? Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát? A dolgozó 11 éve áll munkaviszonyban a cégnél, szült egy gyermeket, majd azt követően ikergyermekeket. Ezek az évek is beszámítandók a végkielégítés számításánál?
