51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Rendkívüli munkavégzés elrendelése
Kérdés: Mik a túlóra elrendelésének szabályai, mire kell odafigyelni munkáltatóként?
2. cikk / 51 Rendkívüli munkaidő
Kérdés: Milyen esetekben rendelhető el rendkívüli munkaidő?
3. cikk / 51 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
4. cikk / 51 Baleset megítélése
Kérdés:
Ugyanolyan felelősséggel tartozik a munkáltató a munkavállalóit ért balesetekért a munkahelyi csapatépítő tréningen, mint a munkaidőben történő munkavégzés során?
5. cikk / 51 Ügyelet és készenlét
Kérdés: Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?
6. cikk / 51 Üzemi tanács
Kérdés: Kötelező minden vállalkozásnál üzemi tanácsot választani? Mik az üzemi tanács jogosultságai?
7. cikk / 51 Visszatérés szülés után
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az otthoni gyermeknevelés után munkahelyükre visszatérő szülőkre, mire kell kifejezetten odafigyelnie a munkáltatónak?
8. cikk / 51 Táppénz többes jogviszonyban
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
9. cikk / 51 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
10. cikk / 51 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?