GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] ...töltött idők között 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj (kivéve az Eb-tv. 42/E....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az az öregségi nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től folyamatosan napi négyórás munkaidőben dolgozik, és 2010. március 4-én a munkahelyén balesetet szenvedett, amelyet üzeminek ismertek el? A munkavállaló hosszú lábadozási időszakra számíthat.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy balesete üzemi balesetnek lettelismerve, ezért a keresőképtelenségének az időtartamára baleseti táppénzrejogosult. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási idejére tekintet nélkülegy éven át jár, de legfeljebb egy évvel meg is hosszabbítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a betegségemiatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miattikeresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] ...illetve nemzetközi egyezményalkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogúöregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenőena saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalót a betegségemiatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miattikeresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.