Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végirészesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időrejáró baleseti járadékot,b) 1997. január 1-jétől az 1998. január 1-je előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemtípusok után kell amagánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában azegészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint a meghatározottjövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásegyüttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...történő személyes közreműködése ténylegesen milyen feladatokellátásában nyilvánul meg. Függ azért, mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet) fizetni, feltéve hogysaját jogú nyugdíjasnak minősül [Tbj-tv. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az ügyvezető mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után helyesen vallotta be és fizette meg a baleseti járulékot. Az APEH azonban az új Gt. hatálybalépésétől, azaz 1998. június 16. napjától arra a jogi következtetésre jutott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.