GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...minősül,e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én -?a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...történő személyes közreműködése ténylegesen milyen feladatokellátásában nyilvánul meg. Függ azért, mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet) fizetni, feltéve hogysaját jogú nyugdíjasnak minősül [Tbj-tv. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az így felvett jövedelem kiegészítő tevékenységű tagi jövedelemnek minősüljön, s mint ilyen, csak az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot kelljen utána a társaságnak megfizetnie. Természetesen a taggyűlési határozatnak a tag által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas ügyvezető kiegészítő tevékenységűtársas vállalkozóként történő minősítését, ezáltal utána az 5 százalékosbaleseti járulék fizetését nem kifogásol(hat)ja. E sorok írójának véleményeegyébként az, hogy a vonatkozó jogszabályok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...személyként terjed ki rá a biztosítás. Míg kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozóként csak 5 százalékos mértékű balesetijárulékot, addig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégzőként 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
Részlet a válaszából: […] ...folytatónak minősül. Ekkor azonban csak a ténylegestagijövedelem-felvét esetén kellene a társaságnak az 5 százalék balesetijárulékot megfizetnie, azaz nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség. A havi3450 forint tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az ügyvezető mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után helyesen vallotta be és fizette meg a baleseti járulékot. Az APEH azonban az új Gt. hatálybalépésétől, azaz 1998. június 16. napjától arra a jogi következtetésre jutott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.