3 talált cikk az ellátás , terhességi-gyermekágyi segély , munkavállaló , táppénz összege , jogosultság , baleset kifejezésre

Kérdés: Rosszul értelmezte-e az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltakat az ügyintéző az alábbi esetben? Egy folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló 2007. április 1-jén lépett be a munkáltatójához, majd 2008. január 14-én munkába menet balesetet szenvedett, és baleseti táppénzt kapott 2008. január 14-től 2008. július 20-ig. 2009. november 5-én munkáltatói felmondással megszűnt a munkaviszonya, 2009. november 6-tól december 5-ig passzív táppénzben részesült, melynek összege a 2008. évi 648 467 forintos jövedelme alapján 117 nap osztószám figyelembevételével került megállapításra, tekintettel arra, hogy 189 napra baleseti táppénzt kapott. Az ellenőrzés szerint az ügyintéző hibát követett el, mivel a dolgozónak nem volt 180 naptári napi jövedelme.

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.