1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...majd ennek összegét azigénylő döntése alapján átutalták a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerszámára, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kellmegállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor: nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, tehát tényleges kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége viszont nincs, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Családi gazdálkodó közterhei

Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag • nyugdíjas, • GYES-en van, • munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége az általános szabályok szerint alakul, tehát ha nyugdíjas, akkor a vállalkozói kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb kötelezettsége nincs [Tbj-tv. 37. § és Eho-tv. 7. § g) pontja], ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.