Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyban álló dolgozó utánkell megfizetni, azzal nem terheli a munkaadói járulék azt a dolgozót, akiöregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőlegarra jogosulttá vált. Ezt figyelembe véve már nem ellentmondásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személynek a gyermekgondozási segély után. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...az egymás terhére nyújtott természetbeni szolgáltatások megtérítésének módját közös megegyezéssel szabályozzák.III. Fejezet: Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó szolgáltatások12. Cikk(1) Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások nyújtására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerinti szolgálati idő felével rendelkezik, és munkanélküli-ellátásban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi jövedelemadó szempontjából [Szja-tv. 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.