24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
2. cikk / 24 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
3. cikk / 24 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
4. cikk / 24 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
5. cikk / 24 Biztonsági őrök munkaidő-beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha egy bankban éjjel-nappali őrzést végző biztonsági őrök munkaidejét úgy osztja be, hogy a beosztás szerinti munkavégzés napjain reggel 07.00-től 19.00 óráig 12 óra munkaidő, ezt követően 19.00 órától másnap 07.00 óráig 12 óra ügyelet? Az ügyelet idején a bank nincs nyitva, az őrök időnként körbejárják a területet, egyébként pihennek. Az ügyelet idejére a munkavállalók 40 százalékos pótlékot kapnak.
6. cikk / 24 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók juttatásai
Kérdés: Jogosultak valamilyen juttatásra azok a gépkocsivezetők, akik egy Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézménynél dolgoznak készenléti jellegű munkakörben, és munkaszüneti napon a munkahelyükön készenlétben voltak, illetve néhányan belföldi kiküldetés miatt 500 forint napidíjban részesültek? Helyesen járt el a munkáltató, ha a munkaszüneti napi készenlét miatt pihenőnapot biztosított a munkavállalók részére? Jogosult valamilyen pluszjuttatásra a hétvégén készenlétet teljesítő gépkocsivezető?
7. cikk / 24 Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
8. cikk / 24 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
9. cikk / 24 1954-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1954. november 25-én született férfi, aki 1969 júliusa óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 1972. június 12-től a MÁV-nál dolgozik, 10 és fél évet töltött korkedvezményes munkakörben, vonatvezető beosztásban?
10. cikk / 24 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
