Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszonyban álló dolgozó utánkell megfizetni, azzal nem terheli a munkaadói járulék azt a dolgozót, akiöregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőlegarra jogosulttá vált. Ezt figyelembe véve már nem ellentmondásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...ellenéretársas vállalkozóként is biztosított, ami alapján megilletik anyugdíjbiztosítás ellátásai, illetve a beleseti ellátásként a baleseti táppénz,baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettség ideje alatt minimumjárulék fizetésérekötelezett. Kivéve azt az időszakot, amikor– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, – gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem éri el az 50 százalékot,– az ország területét állandó letelepedés szándékávalelhagyta,– öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjravált jogosulttá.A keresőtevékenység korlátozásáról a jogszabály 26. §-arendelkezik, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személynek a gyermekgondozási segély után. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.