Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét szintén jogviszonyonként kell elbírálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozóa) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai

Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, akinek – személyes közreműködésére tekintettelkiosztott, járulékalapot képező – jövedelme után 5 százalék baleseti járulékotkell fizetni. Ezen túlmenően terheli a társaságot a tételes eho is.Ezzel kapcsolatban egyetlen pontosítás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...történő személyes közreműködése ténylegesen milyen feladatokellátásában nyilvánul meg. Függ azért, mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet) fizetni, feltéve hogysaját jogú nyugdíjasnak minősül [Tbj-tv. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az így felvett jövedelem kiegészítő tevékenységű tagi jövedelemnek minősüljön, s mint ilyen, csak az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot kelljen utána a társaságnak megfizetnie. Természetesen a taggyűlési határozatnak a tag által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem éri el az 50 százalékot,– az ország területét állandó letelepedés szándékávalelhagyta,– öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjravált jogosulttá.A keresőtevékenység korlátozásáról a jogszabály 26. §-arendelkezik, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kiosztott és járulékalapot képező jövedelme után a Tbj-tv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott 5 százalék baleseti járulékot kell fizetni, valamint a jogviszonya tartamára a havi 3450 forint tételes eho-t kell leróni az Eho-tv. 6. § (3) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja], a tényleges személyes közreműködésükre tekintettel kifizetett és járulékalapot képező jövedelmük után 5 százalékos baleseti járulékot kell fizetni, melyen túlmenően le kell róni utánuk a havi 3450 forint tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően az ügyvezető mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után helyesen vallotta be és fizette meg a baleseti járulékot. Az APEH azonban az új Gt. hatálybalépésétől, azaz 1998. június 16. napjától arra a jogi következtetésre jutott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2