14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 14 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
3. cikk / 14 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 14 Nyugdíjba vonuló kft.-tag jogállása
Kérdés: Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?
5. cikk / 14 Nyugdíjas ügyvezető szerződése
Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
6. cikk / 14 Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
7. cikk / 14 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
8. cikk / 14 Kft.-tagok munkanélküli-járadéka
Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?
9. cikk / 14 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
10. cikk / 14 Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya
Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
