5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Özvegyi nyugdíj
Kérdés: Jogosult özvegyi nyugdíjra elhunyt házastársa után egy öregségi nyugdíjban részesülő személy? Folyósítható együtt a két ellátás? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?
2. cikk / 5 Baleseti hozzátartozói nyugdíj
Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
3. cikk / 5 Özvegyi nyugdíj igénylése meghatalmazott által
Kérdés: Szükség van meghatalmazásra abban az esetben, ha az édesanya özvegyi nyugdíjának igénylését a gyermeke intézi? Hogyan kell igényelni az ellátást ebben az esetben?
4. cikk / 5 Özvegyinyugdíj-jogosultság kevés szolgálati idő esetén
Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a személy, akinek a férje a betegsége miatt nem tudott dolgozni, ezért halála előtt mindössze kb. 20 év szolgálati időt szerzett? Mi szükséges ahhoz, hogy megkapja az ellátását, illetve mikortól nyílik meg a jogosultsága?
5. cikk / 5 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
