16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kisadózó betéti társaság
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
2. cikk / 16 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
3. cikk / 16 Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
4. cikk / 16 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
5. cikk / 16 Beszámítható jogviszonyok, szolgálati idők
Kérdés: A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető-e a betéti társaságban eltöltött 15 év annak a 2009-ben karbantartó lakatos munkakörben közalkalmazotti jogviszonyt létesített munkavállalónak az esetében, aki 1972-ben szerzett géplakatos szakképzettséget, több éven keresztül ebben a szakmában dolgozott különböző munkáltatóknál, majd 1994. január 1-jétől 2008. december 31-ig saját céget alapítva betéti társaság beltagjaként végzett vendéglátó szakmában munkát?
6. cikk / 16 Betéti társaság beltagjainak jogviszonya
Kérdés: Melyik törvény írja elő, hogy a többségi tulajdonosi részesedéssel bíró tag nem állhat munkaviszonyban? Egy betéti társaság egyik beltagja a társasági szerződés szerint a munkáltatói jogok gyakorlója. A másik beltag, aki 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, munkaviszonyban áll a társaságnál, mint könyvelő. Helyes-e ez a jogviszony így? Amennyiben csak 49 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, úgy már foglalkoztatható munkaviszonyban?
7. cikk / 16 Végelszámoló kültag közterhei
Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
8. cikk / 16 Végelszámoló kültag jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
9. cikk / 16 Szakképzési hozzájárulás bt-beltag után
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie a betéti társaságnak az egyetlen beltag személyes közreműködése ellenértékeként fizetett jövedelem után?
10. cikk / 16 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
