11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Betéti társaság tagjának pótlékai
Kérdés: Jogosult délutáni pótlékra egy háziorvos, aki társas vállalkozóként működik közre a saját betéti társaságában, illetve az asszisztense, aki szintén ebből a társaságból kapja a jövedelmét abban az esetben, ha az egyik héten 8-16 óra között, a másik héten pedig 12-20 óra között rendelnek, tehát a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdő időpontja változó? A 20.00 óráig tartó rendelést az önkormányzat írta elő.
2. cikk / 11 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
3. cikk / 11 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
4. cikk / 11 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
5. cikk / 11 Folyamatos és a megszakítás nélküli munkarend
Kérdés: Mi a különbség a folyamatos munkarend és a megszakítás nélküli munkarend között? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni valamelyikben az éjszaki munkavégzés esetén?
6. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
7. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
8. cikk / 11 Biztonsági őrök foglalkoztatása
Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
9. cikk / 11 Délutános és éjszakai pótlék
Kérdés: Kell-e délutáni és éjszakai műszakpótlékot fizetni egy vagyonvédelmi cég által őr munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére abban az esetben, ha foglalkoztatásuk a következők szerint történik: 12 óra nappal, 12 óra éjszaka után 2 szabadnap?
10. cikk / 11 Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja
Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
