Egyedülálló családi pótlék igénye

Kérdés: Hogyan igényelhető egyedülállóként a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki például arra a személyre, aki közös háztartásban él házaspárjával, attól függetlenül, hogy a válókeresetet a bíróság elé már benyújtották. A fogalom definiálásának a törvény azon rendelkezéseivel összefüggésben van jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Munkaidő nyilvántartása

Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
Részlet a válaszából: […] ...követelményt maga a törvény állítja fel, amikor előírja, hogy naprakészen kell vezetni. A régi Mt. nem tartalmazott ilyen elő­írást, a bírói gyakorlat azonban – némileg szigorúbb elvárásként – megkövetelte az eseményszerűséget a munkaidő kezdő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Távollét díj számítása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...a műszakpótlék intézményének régi szabályozására és mértékére épülnek.Egyértelmű szabályozás, kialakult értelmezési gyakorlat, bírósági precedensek híján az átmeneti időszakra megadott válasz kizárólag a válaszadó fenti indokok alapján történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Banki ügyfélszolgálatos dolgozók délutáni műszakpótléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató délutáni műszakpótlékot fizetni a 14.00 és 20.00 óra közötti időtartamban végzett munkára annak a két munkavállalónak, akik az ügyfélszolgálati teendőket látják el egy banknál, ezért egyikük 12.00 órától 20.00 óráig dolgozik, a másik pedig rendes munkaidőben, és hetente váltják egymást? A banknál a rendes munkaidő 8.30-tól 17.30-ig tart. Az egy napon belül történő váltás nem valósul meg a munkavégzésben.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket, azonban a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a munkaügyibíróságok – az egyéb feltételek megléte esetén – a részben egybeeső idejűműszakbeosztás esetén megállapítják a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 13.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás, illetve a munkáltatónál kialakultgyakorlat határozza meg.Felhívjuk a figyelmet, hogy a fizetési meghagyáskibocsátásakor a bíróság nem vizsgálja a vitatott összeg jogosságát, akérelmező megkeresésére hivatalból küldi meg az iratot, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...gyermeket először születésénekévében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16.életévét betölti.A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 100. sz.állásfoglalása értelmében az Mt. 132. § (2) bekezdésének szabályai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér havi összegének négyszeresét meg nem haladó része minősüladómentesnek (eddig a minimálbér háromszorosa volt).– A versenybíró (régebben mérkőzésvezető) legkésőbb akifizetéskor nyilatkozhat, hogy az adott díjazás megszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...csak az a munkavállaló minősül műszakos munkaidő-beosztású dolgozónak, akinek a műszakbeosztása időszakonként változik.Az állandó bírói gyakorlat értelmében nem jogosult műszakpótlékra eltérő megállapodás hiányában például az állandó éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...bírósági döntésEgy konkrét esetben az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdését alkalmazva a megbízási jogviszonyt tartalma szerint adójogi szempontból munkaszerződéssé minősítette. Ebből per keletkezett, lássuk, miként döntött a bíróság! Az alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...munka. Az Mt. akkor hatályos rendelkezései a több műszakos munkaidő-beosztásra fogalmi meghatározást nem tartalmaztak, azonban az irányadó bírói jogalkalmazói gyakorlat az 1992. július 1-jét megelőzően hatályos munkajogi jogszabályi rendelkezésekkel egyezően határozta meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.