Foglalkoztatás munkaszüneti napon

Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
Részlet a válaszából: […] ...ugyancsak július 1-jét köztisztviselők napjává nyilvánítja, amelymunkaszüneti nap, az 1997. évi LXVII. tv. 38/A. §-a július 15-ét a bíróságoknapjává nyilvánítja, amely munkaszüneti nap.Az Et-tv. 2011. január 1-jétől hatályos 15/B. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén

Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony, azután a hozzá megszólalásig hasonlatosköztisztviselői jogviszony, illetőleg a közalkalmazotti jogviszony. A bírói,ügyészi, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony. A kedvezményvonatkozik továbbá a fegyveres szervek hivatásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...során is munkanapokban – és nem órákban – kellmeghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadság napjainak számát. ALegfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése szerint a munkanapban meghatározott éskiadott szabadság nyilvántartása is értelemszerűen csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Családi pótlék adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...összegét az adóévbenmegszerzett, adóterhet nem viselő egyéb jövedelemnek minősítette 2009.szeptember 1-jétől kezdődően.Az Alkotmánybíróság előtt több indítványozó kezdeményezteama szabályok alkotmányosságának utólagos vizsgálatát, amelyek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Távolléti díj

Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak távolléti díj jár:– amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti. Idetartozikpéldául a hatósági, bírósági idézések alapján tanúként történő megjelenésikötelezettség, azonban a félként történő megjelenési kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Folyamatos és a megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Mi a különbség a folyamatos munkarend és a megszakítás nélküli munkarend között? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni valamelyikben az éjszaki munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...sorba a foglalkoztatás ezen – nem kis gondot ésfejtörést okozó – elemeit.A folytonos munkarend fogalmát a törvény nem rögzíti. Abírói gyakorlat szerint a munkáltató, illetve a munkakör akkor tekinthetőfolytonosnak, ha a munkavégzés a hét minden munkanapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...maga döntsön arról, hogy milyen természetbeni juttatásokat vesz igénybe. A cafeteria működtetéséhez szükséges egy szabályzat, egyteherbíró adminisztrátor, és persze pénz. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...nevesített azon magánszemélyek, akik egyéni vállalkozóiigazolvány kiváltására nem kötelezettek (pl. az ügyvéd, az önálló bíróságivégrehajtó, vagy a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyalrendelkező magánszemély)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodásahiányában – a következő műszak megkezdését megelőző 24 óra. A Legfelsőbb Bíróság MK 82. sz. kollégiumi állásfoglalásaértelmében a munkaszüneti nap [Mt. 125. § (1) bekezdés] időtartama a pihenőnap[Mt. 124...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...olyan változást – a megváltozott természetesazonosító adatok és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyrőla cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján azadóhatóságot nem köteles értesíteni, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.
1
2
3
5