16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
2. cikk / 16 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 16 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
4. cikk / 16 Bíróság által megítélt összegek közterhei
Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munkaviszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
5. cikk / 16 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
6. cikk / 16 Kártérítés késedelmi kamatának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
7. cikk / 16 Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
8. cikk / 16 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
9. cikk / 16 Olasz állampolgárságú ügyvezető rezsiköltségei
Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség egy kft. olasz állampolgárságú ügyvezetője albérletének a cég által megfizetett rezsiköltségét? Az ügyvezető a cég tulajdonában lévő lakásban lakik, így albérleti díjat nem kell fizetnie.
10. cikk / 16 Nem kifizetőtől származó jövedelem
Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?