19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 19 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
3. cikk / 19 Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
4. cikk / 19 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
5. cikk / 19 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
6. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
7. cikk / 19 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
8. cikk / 19 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
9. cikk / 19 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
10. cikk / 19 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?