Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Kisadózó betéti társaság

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...úton – a járási, fővárosi kerületi hivatalnál (okmányirodánál/kormányablaknál) előterjesztett bejelentéssel, illetve a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg - az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaság tevékenységében való személyes közreműködésről szó szerint valóban nem rendelkezik, a 3:156. §-ban viszont kimondja, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. A 3:155. § arról is rendelkezik, hogy a betéti társaságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Önkormányzat választott tisztségviselőjének öregségi nyugdíja

Kérdés: Meg kell szüntetnie a jogviszonyát egy önkormányzat választott tisztségviselőjének abban az esetben, ha öregségi nyugdíj megállapítását kéri?
Részlet a válaszából: […] ...szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...országgyűlési képviselőt is), 2. közalkalmazottijogviszonyban, 3. közszolgálatijogviszonyban, 4. ügyészségiszolgálati jogviszonyban, 5. bíróságijogviszonyban, 6. igazságügyialkalmazotti szolgálati viszonyban, 7. hivatásosnevelőszülői jogviszonyban, 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülőijogviszonyban álló személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...parlamenti képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálatijogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban,igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülőijogviszonyban álló személy, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. hatálybalépésétől, 2006. július 1-jétől a kft.vezető tisztségviselője is – főszabályként – megbízási jogviszonyban láthatjael az ügyvezetői teendőket. Az átmeneti szabályok szerint annak azügyvezetőnek, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
1
2