79 cikk rendezése:
11. cikk / 79 Munkabérletiltás keresőképtelenség és munkabérelőleg esetén
Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
12. cikk / 79 Munkabérletiltás tartozás kiegyenlítése után
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha folytatja az önálló bírósági végrehajtó által közüzemi tartozás miatt kiadott munkabérletiltás foganatosítását annak ellenére, hogy a munkavállaló a tartozást a szolgáltatónál személyesen kiegyenlítette, így az már ténylegesen nem áll fenn? A szolgáltató által kiállított bizonylatot a munkavállaló a munkáltatónak bemutatta, de azt a tájékoztatást kapta, hogy ez alapján a letiltás nem állítható le.
13. cikk / 79 Végrehajtás munkabérelőleg esetén
Kérdés: Befolyásolja a munkabérelőleg havi törlesztése a munkáltató levonási kötelezettségét, illetve sorrendjét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2020. június hónapban kérte a bérelőleget, amelyet hathavi részletekben fog visszafizetni, szeptember hónapban azonban közüzemidíj-tartozás miatt jövedelmét érintően munkabérletiltást adott ki az önálló bírósági végrehajtó?
14. cikk / 79 Végrehajtás egyszeri juttatásból
Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
15. cikk / 79 Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől
Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
16. cikk / 79 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
17. cikk / 79 Letiltás egyszeri juttatásból
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, amikor a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló részére 2019. december 30-án a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítők részére kifizetett egyszeri juttatásból is levonta a fix összegű gyermektartásdíjat annak ellenére, hogy a december 5-én kifizetett havi munkabérből az már egyszer levonásra került? A gyermektartásdíj december hónapban így tulajdonképpen kétszeresen került kifizetésre.
18. cikk / 79 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
19. cikk / 79 Szövetkezet rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során az iskolaszövetkezetnek? Figyelembe kell vennie a létszám számításakor a szövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjait, vagy csak a munkaviszonyban álló munkavállalókat?
20. cikk / 79 Közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
