18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés:
Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 18 Elhunyt munkavállaló járandóságai
Kérdés: Számfejtenie kell a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a hosszú betegség után elhunyt munkavállaló táppénzét abban az esetben, ha a hiányzó időszakra kiállított orvosi igazolásokat a családtagok adták le? Helyesen jár el a munkáltató, ha a táppénzt, illetve a szabadságmegváltást csak a hagyatéki végzés bemutatása után fizeti ki az örökösnek, tekintettel arra, hogy a munkavállalóval nem élt senki egy háztartásban? Kell határozatot hoznia a kifizetőhelynek a fizetés elhalasztásáról? A tárgyhavi bevallásokban, illetve statisztikában kell szerepeltetni a járandóságokat, vagy a kifizetés hónapjában? Hogyan tudja a közjegyző tudomására hozni a cég a járandóságok összegét?
3. cikk / 18 Covid-19-fertőzés
Kérdés: Jogosult lehet 100 százalékos mértékű táppénzre egy optikus munkakörben dolgozó munkavállaló, aki 2020 októberében Covid-19 vírusfertőzés miatt három hétig keresőképtelen volt, de csak 60 százalékos mértékű ellátást kapott? A dolgozó munkaköri feladatai közé tartozik a vásárlók szemvizsgálata is, amely során közeli kontaktusba kerül velük, és feltételezhető, hogy eközben, azaz a foglalkozásával összefüggésben fertőződött meg.
4. cikk / 18 Jogorvoslat hatósági döntés ellen
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a táppénzellátás iránt előterjesztett igényét a kifizetőhely jogosultság hiányában elutasította? A határozat ellen a kapott tájékoztatás alapján már nem nyújthat be fellebbezést, de a döntést vitatja, a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
5. cikk / 18 Jogorvoslat egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során
Kérdés: Milyen formában változott meg a gyakorlatban a 2020. március 1. napjától az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során hozott határozatokkal szembeni jogorvoslat lehetősége?
6. cikk / 18 Gyermekápolási táppénz elvált szülők esetében
Kérdés: A gyermeket a szülők közös felügyeleti joggal nevelik tovább. A közös felügyeletet a bíróság is elfogadta, így a gyermek egy hónapot az édesapjánál, egy hónapot pedig az édesanyjánál tölt. Az apa 2019. augusztus 8-tól 17-ig gyermek-ápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a foglalkoztatójánál működő kifizetőhelyhez, mert abban a hónapban nála volt a gyermek, az édesanya pedig külföldön tartózkodott. Az apának van egy élettársa, akinek a gyermekét közösen nevelik, mert a gyermek édesapja meghalt. Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesapa a fenti esetben? Számfejtheti a kifizetőhely a gyermekápolási táppénzt az apa részére?
7. cikk / 18 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
8. cikk / 18 CSED összegének módosítása utólag kifizetett jövedelem esetén
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor nem módosította a dolgozó 2016. június 28-tól megállapított csecsemőgondozási díjának napi összegét annak ellenére, hogy a bíróság 933?453 forint összegű elmaradt jövedelmet ítélt meg számára a 2014. március 2-től 2016. december 12-ig terjedő időszakra, és a dolgozó kérte az ellátás összegének javítását? A bíróság ítélete alapján az elmaradt jövedelmet, illetve annak késedelmi kamatát a munkáltató 2017. szeptember 15-én egy összegben számfejtette és utalta a dolgozó részére.
9. cikk / 18 Elhunyt munkavállaló
Kérdés: Hogyan rendezheti a táppénzt, illetve a ki nem adott szabadságot a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akit 2016. március 21-től foglalkoztatott, 2016. augusztus 1-jétől súlyos betegség miatt keresőképtelen volt, és 2017. áprilisban elhunyt? A munkavállaló haláláról az internetről értesült a munkáltató, a családtól semmilyen értesítést nem kaptak, az özvegy nem akar kommunikálni a munkáltatóval. A keresőképtelenségről szóló igazolások 2017. április 3-ig állnak a kifizetőhely rendelkezésére, a munkáltató a halál pontos idejét nem tudja.
10. cikk / 18 Táppénzigény elutasítása jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.
