18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
2. cikk / 18 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
3. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató a heti 30 órás, napi 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói szabadságának elszámolásánál abban az esetben, ha a törvény alapján járó éves szabadságnapokat osztja 5-tel és megszorozza hárommal, tekintettel arra, hogy a működtetésében álló étterem nyitvatartási engedélye csak csütörtök, péntek és szombati napokra 18.00 órától reggel 4.00 óráig szól, és a munkavállalók a többi napon nem dolgoznak? Hogyan kell kiszámolni és kiadni ebben az esetben a betegszabadságot? Jár-e még egyéb juttatás a dolgozóknak a 15 százalékos éjszakai pótlékon túl abban az esetben, ha minden dolgozó azonos időpontban dolgozik?
4. cikk / 18 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ugyanannyi szabadság jár-e egy napi 3 órában dolgozó takarítónőnek, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóknak?
5. cikk / 18 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
6. cikk / 18 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
7. cikk / 18 Órabéres munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az órabérben dolgozó munkavállalók szabadságát? Mennyi szabadság jár éves szinten annak a rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalónak, aki órabérben dolgozik, nem rendszeresen napi 4 órát?
8. cikk / 18 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló
Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
9. cikk / 18 GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a munkavállalót, aki 2008. január 1-jén GYES-ről tér vissza dolgozni ahhoz a munkáltatóhoz, ahonnan szülési szabadságra ment? A dolgozó korábban heti 40 órás munkaviszonyban állt, de 2008. január 1-jétől heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. A szülési szabadság megkezdése előtt járó, de ki nem vett, illetve a szülési szabadság alatt felhalmozott szabadság összesen 40 nap. Mi lesz a szabadság idejére járó díjazás alapja?
10. cikk / 18 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága és felmondási ideje
Kérdés: Arányosan jár-e a fizetett szabadság, betegszabadság, illetve a felmondási idő a heti 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak?