Kivaalap megállapítása I.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége. Márpedig itt ez utóbbiról van szó, hiszen a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Közokiratnak a Pp. 195. §-ának (1) bekezdése alapján a bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül az arra megszabott alakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kezelni. A?külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként ugyanis az angol anyacégtől elkülönült, jogi önállósággal bíró magyar társasággal áll közvetlenül választott tisztségviselői jogviszonyban, és e tisztségével összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...üzletvezetésre és képviseletre jogosított tagnak kell tekinteni az új beltag vagy a közkereseti társasággá történő átalakulás cégbírósági bejelentéséig (legfeljebb 6 hónapos időtartamra), illetve ezt követően is e változásbejegyzési kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...keretében látja el – a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadók. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának központi érve az volt, hogy a betéti társaság és az üzletvezetésre jogosult egyedüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésalapján lássa el. Abban az esetben viszont, ha a cég "teljes embert" kíván (pl.egy napi 8 órás nyitva tartással bíró üzlet), akkor életszerűbb a teljesmunkaidő vagy a tagsági jogviszonyban történő munkavégzés.Az viszont nem tűnik célszerűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaviszony létesítésének lehetőségéből csak ameghatározó (50 százalékot meghaladó) tulajdoni részesedéssel bíró tag akizárt. Tekintve, hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...5 százalék volt (jelenleg is 5 százalék). A kft. jogszabálysértésre hivatkozással a fizetési meghagyás ellen keresettel élt a megyei bíróságnál, melyben a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. A kft. (a továbbiakban: felperes) keresetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...járulékmentességet jelent.Megjegyezni kívánjuk, hogy a szóban forgó iránymutatásokkal nem egyező értelemben, egy konkrét ügyben hozott bírósági ítélet sem befolyásolja az adóhatóság álláspontját. Egyes bírósági ítéletek indokolása csupán az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.