15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
2. cikk / 15 Munkavégzés alól mentesült munkavállalók pótlékai
Kérdés: Kell-e fizetni műszakpótlékot azoknak a munkavállalóknak, akik a távollétük idejére visszamenőleg hathavi pótlékokkal növelt óradíjat kaptak abban az esetben, ha erre az időre olyan műszakba voltak beosztva, amelyre pótlék járt volna?
3. cikk / 15 Távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a távolléti díjat egy mezőgazdasági cég alkalmazottjánál, aki nem teljesítménybérben, hanem differenciált bérben dolgozik, és az elvégzett munka után kapja a munkabérét? A dolgozó személyi alapbére a garantált bér órabére és az utolsó 6 hónapban túlórát is kapott.
4. cikk / 15 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
5. cikk / 15 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
6. cikk / 15 Jutalék beszámítása a távolléti díjba
Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?
7. cikk / 15 Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló
Kérdés: Milyen foglalkoztatási szabályok vonatkoznak a munka díjazására, valamint a munkaidőre egy állattartó telepen az egymást váltó fejőnők esetében, akik állandó időpontban, reggel és délután 4-től 8 óráig végzik tevékenységüket? Megszakítás nélküli munkarendben dolgozónak tekinthetők-e, ha a munka jellegéből adódóan vasárnap is történik munkavégzés? Jár-e nekik vasárnap 50 százalék pótlék? Hogyan alakul a pihenőnapjaik kiadása? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszüneti napon végzett munkájukért a távolléti díjat, valamint reggel 4-től 6-ig a 15 százalékos pótlékot is kifizeti a részükre?
8. cikk / 15 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
9. cikk / 15 Rendkívüli munkavégzés díjazása
Kérdés: A rendkívüli munkavégzés – elismert túlóra vagy egyszeri feladat elvégzésére szóló utasítás a munkáltató részéről – időtartamát minden esetben fel kell-e tüntetni a munkaidő-nyilvántartásban (pl. ha a dolgozó nem a munkahelyén tölti a rendkívüli munkát, hanem külső helyszínen előadást tart)? A rendkívüli munka díjazása történhet-e úgy, hogy a személyi alapbérből számított órabér helyett olyan órabért kap a munkavállaló, mint egy külsős piaci szereplő, azaz ha egy megbízásos jogviszonyban álló külsős magánszemély a szombati előadásunkat 10 ezer forintos órabérért tartja, akkor a cég munkavállalója is részesülhet-e ugyanekkora díjazásban óránként akkor, ha az Mt. szerint a 100 százalékos túlórapótlékkal együtt is csak 4500 forint lenne az órabére?
10. cikk / 15 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
