Anyasági ellátások

Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza. A kérdéses esetben a kismama a gyermekgondozási díj ideje alatt szül, ezért egyidejűleg gyermekgondozási díjra, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, de választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni.Az egyéni vállalkozónak az anyasági ellátásokra vonatkozó igényét írásban – az előírt nyomtatványon – kell bejelentenie a telephelye szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Jogosultság anyasági ellátásokra

Kérdés: 2003. november hóban 28 hetes terhes nő 2003. november 1-jétől – 8 órás munkaviszonyban – munkába állt. Előzőleg nem volt munkahelye, csak munkanélküli-segélyben részesült egy rövid ideig. Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re akkor, ha a szülésig hátralévő időt végigdolgozza?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben előforduló ellátásokat és azok szabályait továbbiakban az Eb-tv. szabályaiból ismerhetjük meg. Az Eb-tv. 40. § alapján a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság egyik alapfeltétele, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A munkavállaló első gyermekét 2002. március 14-én, a másodikat 2003. szeptember 25-én szülte. Mi az alapja a második gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához – a második gyermek születéséhez igazodóan – az irányadó időszak a 2002. január 1-jétől 2003. szeptember 24-ig terjedő idő. Ha a biztosított az első gyermeke születését követően terhességi-gyermekágyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem közölte, feltételezzük, hogy a biztosított rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszak 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] ...követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.FellebbezésEb-tv. 75. § (1) A kifizetőhelynek, továbbá a TÁH-nak a betegségi és anyasági ellátással, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban tett intézkedése, illetőleg hozott határozata ellen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Társas vállalkozó járulékfizetése anyasági ellátás esetén

Kérdés: Ha egy bt. beltagja, mint vállalkozás személyesen közreműködő ügyvezetője ebből a jogviszonyból semmiféle díjazásban nem részesül, akkor jogosult-e egy másik főállású munkaviszonyból származó GYÁS-ra, majd később GYED-re? Ha igen, a GYÁS, majd GYED folyósítása alatt kell-e a társas vállalkozói jogviszonyra tekintettel a minimálbér után fizetni a járulékokat, illetve a tételes ehót?
Részlet a válaszából: […] A főfoglalkozású munkaviszonyból eredő biztosítási kötelezettség alapján a szülő nő – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult GYÁS-ra és GYED-re. A betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként, ügyvezetőjeként erre az időszakra mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.