13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
2. cikk / 13 Munkabérletiltás egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a következő esetben? Egy munkavállaló munkabérére végrehajtó által küldött letiltás érkezett, amelynek a munkáltató mindenben eleget tett. 2022. június 30-án a munkavállaló felmondása miatt a munkaviszony megszűnt, amelyről a munkáltató értesítette a végrehajtót. A következő hónapban ugyanez a dolgozó egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozott korábbi munkáltatójánál, összesen 9 napot. Le kell vonnia a munkáltatónak a korábbi letiltás összegét, tekintettel arra, hogy tudomása van a munkavállaló kötelezettségéről, vagy várja meg a végrehajtó hivatalos értesítését? Érvényesíthető a letiltás az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján kifizetett munkabérre is?
3. cikk / 13 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
4. cikk / 13 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
5. cikk / 13 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
6. cikk / 13 Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés
Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
7. cikk / 13 Alkalmi munkavállaló és regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztathat-e egy vendéglátó-ipari üzlet alkalmi munkavállalói könyvvel kisegítő felszolgálót? Hol kell jelezni az adóhatóságnak vagy a társadalombiztosításnak, hogy a regisztrált munkanélküli után járó járulékmentességet igénybe szeretné venni a cég, abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől 3 hónapnál hosszabb ideig foglalkoztatja a munkavállalót? Kell-e ezt külön jelenteni az EMMA-ba vagy a társadalombiztosításnak?
8. cikk / 13 Utólag kifizetett juttatás
Kérdés: Mit és milyen mértékben kell levonni abban az esetben, ha egy munkavállaló részére, akinek munkaviszonya 2004 októberében megszűnt, 2005 novemberében utólag fizették ki a 13. havi munkabért? Milyen igazolásokat kell kiállítani? A 4 százalékos egészségbiztosítási járulék levonása esetén az összeg melyik évben vehető figyelembe a táppénz számfejtésénél?
9. cikk / 13 Nyugdíj alapját képező jövedelem
Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
10. cikk / 13 Kirendelés
Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.