14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Családi pótlék érettségi vizsgát tett gyermek után
Kérdés:
Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a szülő az érettségi vizsgát tett gyermeke után, aki szeptembertől továbbtanul?
2. cikk / 14 Járulék bevallásának és fizetésének késedelme, elmaradása
Kérdés: Milyen jogkövetkezmények sújthatják az adózót a járulékok bevallásának, illetőleg megfizetésének késedelme vagy elmaradása esetén?
3. cikk / 14 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig jogosult a szülő családi pótlékra az idén érettségizett gyermek után, aki szeptembertől továbbtanul? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a szülőnek ezzel kapcsolatban?
4. cikk / 14 Biztosítási jogviszony elbírálása és bejelentése megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Változott a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségének elbírálására és bejelentésére vonatkozó szabályozás? Hogyan kerülhető el a folyamatos megbízási jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a biztosítási jogviszony megszüntetése? Egy kft. több megbízásos dolgozója is kapott értesítést a NAV-tól a biztosítási jogviszonya megszűnéséről, illetve az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezéséről. Korábban ilyen értesítés nem érkezett, ezért a munkavállalók attól félnek, hogy a jogviszonyuk nem rendezett.
5. cikk / 14 Adózók minősítése
Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
6. cikk / 14 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
7. cikk / 14 Magán-nyugdíjpénztári bevallás módosítása
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2009-ben értesült arról, hogy egy 2008 évben általa foglalkoztatott, pályakezdőnek minősülő egyetemista nem lépett be a nyilatkozatában megnevezett magánnyugdíjpénztárba? Hogyan szerezhet információt arról, hogy volt munkavállalója melyik magánnyugdíjpénztárt választotta? Kell-e módosítania az adatszolgáltatást, és ha igen, hogyan?
8. cikk / 14 Járulékalap betegszabadság esetén
Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.
9. cikk / 14 Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében
Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
10. cikk / 14 Járulékalapot képező jövedelem bejelentése
Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?