Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől módosult az Szja-tv. 3. § 72. alpontjának e) pontja. E szerintadóterhet nem viselő járandóság:– a szakképzőiskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónaktanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az Fk-tv. 48. § (3) bekezdése értelmében az alap- ésmesterképzésben részt vevő hallgató, amennyiben gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet a válaszából: […] ...A szakképző iskolai tanulóttanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak az Szhj-tv. mellékleteszerint elszámolható része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, ígyszemélyi jövedelemadót sem kell utána fizetni [Szja-tv. 3. § 72....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb az adott kifizetés időpontjábannyilatkozik arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a havi 4000 forint nem éri a jogszabálybanemlített összeghatárt, a juttatás után nem kell a személyi jövedelemadótmegfizetni.Az adóterhet nem viselő járandóság az Eho-tv. 5. § (1)bekezdés b) pontja értelmében nem alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai gyakorlat időtartamára a Szak-tv. előírásai alapján megillető díjazás. Ugyanezen paragrafus 72. pontjának e) alpontja az adóterhet nem viselő járandóságok körébe sorolja a szakképzéssel összefüggő, pénzbeli juttatásnak – a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetés a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak [Szja-tv. 3. 72. pontjának e) alapontja] minősül, e felett pedig az összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb összegű díj – pl. a havi 15 000 Ft – kifizetésének. Ennek határt talán csak az Szja-tv. rendelkezései szabhatnak, amelyek az adóterhet nem viselő járandóságok közé sorolják a szakképzéssel összefüggő juttatást – idetartozik egyebek között az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.