Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől módosult az Szja-tv. 3. § 72. alpontjának e) pontja. E szerintadóterhet nem viselő járandóság:– a szakképzőiskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónaktanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen kevés konkrétumot tartalmaz, ezértmegválaszolása során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.A tanuló nyári gyakorlatának tartamára járó díjazása aminimálbér 15 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképzéssel összefüggésben kifizetett juttatás az Szja-tv. 3. § 72. pontja e) pontja értelmében a minimálbér 30 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, tehát jelen esetben (havi 15 ezer forintnál) még személyijövedelemadó-kötelezettség nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai gyakorlat időtartamára a Szak-tv. előírásai alapján megillető díjazás. Ugyanezen paragrafus 72. pontjának e) alpontja az adóterhet nem viselő járandóságok körébe sorolja a szakképzéssel összefüggő, pénzbeli juttatásnak – a szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb összegű díj – pl. a havi 15 000 Ft – kifizetésének. Ennek határt talán csak az Szja-tv. rendelkezései szabhatnak, amelyek az adóterhet nem viselő járandóságok közé sorolják a szakképzéssel összefüggő juttatást – idetartozik egyebek között az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolába járó tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Kötelező-e a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak adóazonosító jelet igényelnie a tanulószerződés megkötésekor? A foglalkoztatónak kell-e tb-kiskönyvet nyitnia a részére? A tanuló folyamatos foglalkoztatása esetén a nyári szünetben szünetel-e a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...fent említett díjazás személyi jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontja e) alpontjában meghatározott adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (tehát az összevont adóalapot növeli, de a rá eső adót nem kell megfizetni), e határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.