21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Családi pótlék és családi kedvezmény
Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék és az ehhez kapcsolódóan az eltartó szülőnek járó személyijövedelemadó-kedvezmény a középfokú, majd ezután felsőfokú tanulmányokat folytató gyerek után?
2. cikk / 21 Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén
Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
3. cikk / 21 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
4. cikk / 21 Elvált szülők családi adókedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a férj a családi adókedvezményt abban az esetben, ha elvált a feleségétől, és a bíróság gyermektartás fizetésére kötelezte? A gyermek felügyeleti jogát a bíróság 50-50 százalékban határozta meg a házastársak között.
5. cikk / 21 Gyámolt gyermek nagykorúvá válása
Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
6. cikk / 21 Magzat utáni családi kedvezmény érvényesítése élettársi kapcsolatban
Kérdés: Érvényesítheti év végén az adóbevallásban a magzati időszakra eső családi adókedvezményt egy nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élő pár férfi tagja? Az anyának nincs munkáltatója, ezért ő az év során nem tudta érvényesíteni a kedvezményt.
7. cikk / 21 Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén
Kérdés: Érvényesítheti az édesapa az anyával 50 százalékban megosztva a családi adókedvezményt, ha a bíróság döntése alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a gyermekeiket? Mindhárom gyermek az édesanyával lakik egy háztartásban, de hétvégén és néha hétköznap is az édesapánál tartózkodnak.
8. cikk / 21 Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén
Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
9. cikk / 21 Gyám házastársának családi adókedvezménye
Kérdés: Engedélyezheti év közben a munkáltató a családi adókedvezmény közös érvényesítését annak a munkavállalójának az esetében, akinek a felesége a hatéves vér szerinti unokája gyámjaként érvényesítette eddig a kedvezményt, de megszűnt a munkaviszonya? A gyermek a feleség első házasságából származik, tehát a munkavállaló nem a vér szerinti nagyszülője. A gyermek után a családi pótlékot a feleség részére folyósítják.
10. cikk / 21 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.