4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 4 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
3. cikk / 4 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
4. cikk / 4 Evaalany betéti társaság közterhei
Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
