Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...A kiküldetést teljesítő külföldi magánszemély bérjövedelme ugyancsak a munkavégzés helyén – esetünkben Magyarországon?- esik adókötelezettség alá – akkor is, ha nem a magyar cég, hanem az anyacég viseli a bérjövedelem terheit –, amennyiben évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában foglaltak értelmében az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés címén megszerzett bevétel esetén az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...hogy Magyarország nem kötött Kolumbiával egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, ezért a kérdésbeli személy magyarországi adókötelezettségét kizárólag az Szja-tv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A személyi jövedelemadózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] ...díj miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a munkavállaló a biztosítást visszavásárolja, egyébjövedelem címén keletkezik adókötelezettsége az Szja-tv. 28. § (10) bekezdéseszerint, mert a biztosítási díj a díjfizetéskor adómentes jövedelemnekminősült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.Ami e felsorolásban nem található, az biztos, hogy nem természetbeni juttatás, hanem – adókötelezettsége esetén – az összevont adóalap része.A kérdésben szereplő TESCO-utalvány a 4. vagy 5. pontban elhelyezhető lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy e három feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy a magyarországi nem önálló munkavégzésért kifizetett díjazás után adókötelezettség Magyarországon ne keletkezzen. Amennyiben a magyarországi adókötelezettség megállapítható, az adóköteles jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnél (munkáltatónál) nyilvántartott kimutatásban szereplő magánszemélyek, akkor elkerülhető a természetbeni juttatás adókötelezettsége. 4. A negyedik biztosítási forma az, amikor a munkavállalók a biztosítottak, ám a munkáltató a kedvezményezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.