Családi járulékkedvezmény fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt az szja-bevallás utólagos önrevíziója során egy közfoglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező magánszemély, aki 2021. augusztus hónapban fizetés nélküli szabadságon volt? Az érintett jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére.
Részlet a válaszából: […] ...mentesített jövedelmek körébe. A családi adókedvezményként nem érvényesített kedvezmény járulékkedvezményként érvényesíthető.Az adóelőleg megállapítása során a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe veszi a családi adó- és járulékkedvezményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...Mindezen túlmenően a szociális szövetkezet 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a részükre kifizetett adóelőleg-alapot képező jövedelem után fizetni. A szociális szövetkezet azon tagjai, akik a szociális szövetkezetben tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Megbízási díj utáni százalékos eho

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, tevékenységéért havi 10 000 forint megbízási díjat kap. Főállású munkaviszonyában megfizetik utána a tételes eho-t. Kell-e százalékos eho-t fizetni a megbízási díj után? Hogyan kell önellenőrizni a korrekciót, ha a bevallásokat már elküldték?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, aki havi 10 ezer forint megbízási díjban részesül. Ebből származó járulékalapot képező jövedelme (ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami jelen esetben 10 000 x 90 százalék = 9 ezer forint) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a táppénz egyaránt az összevont adóalap része, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem, tehát az ezekhez kapcsolódó kamat is ebbe a kategóriába került.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.