Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy amennyiben az egészségügyi hozzájárulás alapjául szolgáló jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, az ehoalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...Mindezen túlmenően a szociális szövetkezet 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót köteles a részükre kifizetett adóelőleg-alapot képező jövedelem után fizetni. A szociális szövetkezet azon tagjai, akik a szociális szövetkezetben tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania.Az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködői díjkiegészítésére jutó részét adóelőlegként kell figyelembe venni.Az Eho-tv. 3. § (1) bekezdése alapján a személyesközreműködői díj kiegészítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve azSzja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kiegészítő tevékenységű evás társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységűnek minősülő társas vállalkozó aszemélyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező – tehátaz adóelőleg számításánál figyelembe veendő összevont adóalapba tartozó -jövedelem után köteles nyugdíjjárulékot fizetni.Az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott biztosított és a MagyarKöztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személyesetén – az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem hiányában – amunkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.