Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének g) pontja alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megbízási díjából származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, kiterjed rá a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]. A külföldi ügyvezető után a társaságot szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is terheli, melynek alapja az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, de ennek hiányában is legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér másfélszerese [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése]. Az ügyvédi iroda a tagja után a szociális hozzájárulási adót a tag adóelőleg-alapot képező jövedelmének ala­pul­vételével, de legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pont].– A társas vállalkozás a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.