Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...jutó díjazás alapján is eléri az elnök juttatása.Ebből következően a járulékalapot képező jövedelem után -ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, teháta megbízási díj 90 százalékával, vagy tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...álló munkavállaló biztosítási kötelezettsége akkor áll fenn, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező (az adóelőleg megállapításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés g) pontja értelmében a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (tehát az adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme havonta eléri a minimálbér 30 százalékát.A jelzett esetben ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. g) pontja értelmében fennáll.[A járulékalapot képező jövedelem – Tbj-tv. 4. § k) pontja – lényegében megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, ami megbízás esetében vagy a megbízási díj 10 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett magánszemély – az egyéni vállalkozó kivételével – a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg ha az állami végkielégítés, akkor annak az egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek az ehhez kapcsolódó részét annyiszor kell a kifizetés évében jövedelemként, illetve levont adóelőlegként figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a táppénz egyaránt az összevont adóalap része, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem, tehát az ezekhez kapcsolódó kamat is ebbe a kategóriába került.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
2