Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...– valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjául –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – várhatóan meghaladja a 183 napot, és a kifizetett jövedelem a nemzetközi egyezmény alapján Magyarországon nem adóztatható, adóelőleget, adót nem kell megállapítani és levonni. Arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy bár a jövedelem után Magyarországon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] ...hatályát veszti.A kiküldetés idejére kapott élelmezési költségtérítés a magánszemély egyéb jövedelme, tehát a kifizetőnek az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó szabályok szerint le kell vonnia (Szja-tv. 47. §).Az adóköteles jövedelem természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Devizaellátmány közterhei

Kérdés: Magyarországi székhelyű kft., Moszkvában létrehozott kereskedelmi kirendeltségén kirendeltségvezető munkakörben évi 183 napot meghaladóan foglalkoztatja az alkalmazottját. A kereskedelmi kirendeltség nem minősül telephelynek. A munkáltató a munkavállaló részére bruttó 40 ezer forint/hó alapbért és 650 USD ellátmányt fizet. A 650 USD-ből kell-e vonni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetést elrendelő szerződés alapján a kiküldetés időtartama meghaladta naptári évben a 183 napot, a bérből és ellátmányból adóelőleget levonni nem kellett, az első naptól az Orosz Föderációban kellett adóelőleget fizetni az ottani szabályok szerint. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.