Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önállótevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőlegszámításánál jövedelemként kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) 1. pont].– A társas vállalkozás a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetés adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része.A minimálbér 15 százaléka jelenleg 7950 forint, ebből a jövedelemrészből adóelőleget levonni nem kell. Az ezt meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül, melyből a kifizető adóelőleget köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

TESCO-utalvány közterhei

Kérdés: Egy művelődési ház 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának. Kit fog terhelni az adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...következően a művelődési ház által a dolgozóknak adott TESCO-utalvány az összevont adóalap része, ami után a kifizetőnek adóelőleget kell fizetnie, amit levonhat a dolgozók pénzbeli járandóságából [Szja-tv. 48. § (18) bekezdése].Tekintve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] ...bevételre vonatkozó szabályok szerint történt az oktatói díjból – annak 100 százalékát alapul véve – a jövedelem, illetve az adóelőleg alapjának meghatározása. Ha a gépkocsitérítés összegét a 124/1994. Korm. rendeletnek megfelelően számolják el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.