Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában nem kizárt a kettős adózás.A külföldi illetőségű magánszemély belföldről származó jövedelméből a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania, kivéve, ha a magánszemély igazolja a külföldi illetőségét, vagy a bevétel nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Török állampolgárok személyi jövedelemadója

Kérdés:

Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.

Részlet a válaszából: […] ...történik.Ha a munkabért a török munkáltató fizeti a magánszemélynek, akkor nincs olyan munkáltató, amelynek a magyar szabályok szerint adóelőleget kell megállapítania. Ezért ilyen esetben a magánszemélynek az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ingatlan-bérbeadás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a magánszemélynek, aki a munkája miatt hosszabb időre egy másik városba költözik, és ezért ki szeretné adni üressé vált lakását? Kell adószámot kiváltania vagy vállalkozást alapítania ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylat is alátámasztja, akkor költségként elszámolható pl. a mosógép vagy a tűzhely beszerzési értéke is.A bérlő személyének az adóelőleg megállapítása során lesz különös jelentősége.Abban az esetben ugyanis, ha a bérlő kifizető, akkor az összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót, ezért azt kénytelen más jövedelméből megállapítani és levonni, vagy felhívni a magánszemély figyelmét az adóelőleg-fizetési kötelezettségre [Szja-tv. 46. § (6)-(7) bekezdések].A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...–   többek között   – az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó, önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap-számításnál figyelembe vett jövedelem. A járulék-alap után 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie. Nem kell ilyen bírságot fizetni, ha az említett különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén 10 ezer forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...bruttó összegnek tekintendő, és utána a munkavállalót terheli az szja-fizetési kötelezettség, melyet a kifizető munkáltató köteles adóelőleg címen tőle levonni, míg a cafeteria-juttatás címen megítélt 62?500 forint "nettó" összegnek tekintendő, és azután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] ...a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. A késedelmi kamatot álláspontunk szerint a kártérítésnek azon része után lehet érvényesíteni, amely az adóelőleg levonása után a munkavállaló részére ténylegesen kifizetésre kerül, azaz a nettó összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
1
2
3
5