Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az adóhatóságnak. Jelen esetben az általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...sor. E szabályra tekintettel a nem önálló tevékenységből származó elmaradt jövedelem (munkabér, felmentési bér) és végkielégítés adóelőleg-alapot képező összege után a kifizetőnek a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...díjazástehát nem képez társadalombiztosítási járulékalapot, ám a 11 százalékosegészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek az adóelőleg megállapításánálfigyelembe vett összeg után meg kell fizetni.A szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetés adóterhet nem viselő járandóságot meghaladó része.A minimálbér 15 százaléka jelenleg 7950 forint, ebből a jövedelemrészből adóelőleget levonni nem kell. Az ezt meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül, melyből a kifizető adóelőleget köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.