72 cikk rendezése:
1. cikk / 72 Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából
Kérdés:
A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
2. cikk / 72 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés:
Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
3. cikk / 72 Munkavállalás céges rendezvényen
Kérdés:
Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?
4. cikk / 72 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
5. cikk / 72 Letiltás munkáltató által nyújtott rezsitámogatásból
Kérdés: Érvényesíthető a munkabérletiltás a munkáltató által a megnövekedett lakossági energiaárak ellentételezésére fizetett rezsitámogatásból, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás alól?
6. cikk / 72 Osztalék
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
7. cikk / 72 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
8. cikk / 72 Kiva alapja
Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
9. cikk / 72 Átalányadózó egyéni vállalkozó 2022-ben
Kérdés: Hogyan alakul 2022-ben annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetése, aki szeretne áttérni az átalányadózásra, tekintettel arra, hogy várhatóan a minimálbér feléig adómentes lesz az ebből származó jövedelem?
10. cikk / 72 A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap
Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?