Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak kell elbírálnia a vállalkozási díj összegéből kiindulva. Amennyiben az ebből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem havi összege eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyihozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonásikötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-),egészségbiztosítási-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve azSzja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni -, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.