20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 20 Adókedvezmények érvényesítése
Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
3. cikk / 20 Élettárs családi kedvezménye
Kérdés: Jogosult év közben családi kedvezményre az apa abban az esetben, ha az anya kapja a családi pótlékot, egy helyen laknak, de sem élettársi nyilatkozat, sem bejegyzett élettársi kapcsolat nincs?
4. cikk / 20 Magzat utáni családi kedvezmény érvényesítése élettársi kapcsolatban
Kérdés: Érvényesítheti év végén az adóbevallásban a magzati időszakra eső családi adókedvezményt egy nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élő pár férfi tagja? Az anyának nincs munkáltatója, ezért ő az év során nem tudta érvényesíteni a kedvezményt.
5. cikk / 20 Családi kedvezmény családi pótlék megosztása esetén
Kérdés: Érvényesítheti a három saját gyermeke után a családi kedvezményt az a munkavállaló, aki elvált a feleségétől, és a bíróság döntése alapján 50-50 százalékos arányban jogosultak a családi pótlékra, de időközben újra egy háztartásban és a volt feleségével élettársi viszonyban közösen nevelik a három gyermeküket? Az anyának nincs munkaviszonya, ezért szeretné az apa a teljes összeggel, azaz 618 750 forinttal csökkenteni az adóalapját.
6. cikk / 20 Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
7. cikk / 20 Családi kedvezmény igénybevétele élettársak esetén
Kérdés: Jogosult-e a 206 250 forint összegű családi kedvezmény igénybevételére egy azonos lakcímen élettársi közösségben élő pár férfi tagja, ha három gyermeket nevelnek, amelyből kettő az édesanyáé, egy pedig közös? A munkáltató elutasította az apa kérelmét azzal a hivatkozással, hogy ő csak a saját gyermeke után jogosult a 62 500 forintos kedvezményre.
8. cikk / 20 Családi kedvezmény érvényesítése nem vér szerinti gyermek esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a férj is a családi kedvezményt egy 3 gyermeket nevelő házaspárnak az esetében, ha a gyermekek az anya vér szerinti gyermekei, de a nevelésünkben mindketten részt vesznek?
9. cikk / 20 Családi kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az édesanya 3 kiskorú gyermekére tekintettel abban az esetben, ha az édesapa kapja a családi pótlékot, és az éves adóköteles jövedelme meghaladja a 9 millió forintot?
10. cikk / 20 Családi pótlék adókötelezettsége
Kérdés: Adóköteles jövedelemnek számít-e 2010-ben is a családi pótlék?