7 talált cikk a táppénz alapja , táppénz összege , irányadó időszak , TGYÁS kifejezésre

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.

Kérdés: Helyes-e a 2011. január 24-én kezdődő gyermekápolási táppénz alapjának megállapítása a szerződés szerinti jövedelem alapján, annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. március 21-től áll munkaviszonyban, 2008. november 14-től 2010. szeptember 30-ig TGYÁS-ban és GYED-ben részesült, 2010. október 1-jétől GYES-t igényelt, és november 1-jétől munkába állt, a munkaideje azonban heti 40 óráról heti 30 órára csökkent és ezzel arányosan csökkent a munkabére is? Megszakításnak minősül-e a GYES időszaka ebben az esetben?

Kérdés: Helyesen jár-e el az egészségbiztosítási pénztár az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésének alkalmazása során abban az esetben, ha azok részére, akik passzív jogon kapták az ellátást, nem az előző ellátás alapját, hanem a minimálbért veszik alapul akkor, ha az irányadó időszakban azért nem rendelkeztek 180 naptári napi keresettel, mert táppénzben, TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesültek?

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?

Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?