Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] ...az nem vitás, hogy a munkavállaló – bár egyetemi hallgató – biztosított, így keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Rá is vonatkozik azonban az a szabály, hogy táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos nyugdíjjogszabály, a Tny-tv.rendelkezése szerint a rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult.Csak abban az esetben szerezhetne jogosultságot öregségi nyugdíjra, ha arokkantsági nyugdíja megszűnne. Mivel a kérdező nem írta meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a "főállású"munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, nem szűkíti le abiztosított ellátási jogosultságát egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...További feltétel, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról,hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogya továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A nyilatkozat későbbi visszavonásávala nagyszülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.