Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...korlátlanul felel, ami azt jelenti, hogy egy magánszemély nem lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó és bt.-beltag. Ez alól egyetlen kivételt enged a 297/2022. Korm. rendelet, amely szerint, ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezik. A munkaviszonyt meghatározó minősítőjegy a munkavégzés tartalma alapján megjelenő rendszeresség. A munkavállaló nemegy ügyet gondoz, általában nem egy konkrét feladat ellátására, illetvemunkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok betartása tekintetében.A munkavégzés során a munkavállalónak okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel. Ha a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben, de nem a tényleges munkavégzés során éri kár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...változás lényege, hogy a korábbitól eltérően azok után a biztosítottak után sem kell a tételes eho-t megfizetni, akik GYES, illetve GYET folyósítása mellett végeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.